A trance az 1990-es �vek kezdeti szakasz�ban kialakult zenei m�faj, melynek eredete legink�bb az acid-re �s a techno-ra vezethet� vissza. Sz�l�hely�nek Frankfurt tekinthet�. Szerte�gaz�, �s �lland�an v�ltoz� m�faj, melynek sz�mos �gazata van.

Uplifting Trance

F�k�nt "elsz�ll�s" dallamok �s ki�ll�sok jellemzik. Sok dallam �s hangszer tal�lhat� benne.

Deep Trance

M�lyebb, �rzelmesebb zene, a basszus vonal kev�sb� hangs�lyos, ink�bb egyfajta l�ktet�s. A dallam vil�g hol nyugodt, hol f�jdalommal teli hangokra, hat�sokra �p�t.

Hard- �s Acid Trance

Ezeket az �gazatokat nem sok k�l�nb�zteti meg a technot�l. Kem�ny l�bdobok, l�ktet� temp�, olykor a v�gletekig hajtott "savas" hangz�s jellemzi.

Club Trance

A m�faj legink�bb mainstreamhez tartoz� �gazata ez. A sz�mok gyakran tartalmaznak hat�svad�sz dallamokat, t�lfokozott ki�ll�sokat, elcs�pelt bassline-okat. M�gis a fiatalabb DJ koroszt�ly nagy r�sze ilyen zen�t kezdett el j�tszani, ebb�l fejl�dtek tov�bb saj�t hangz�suk fel�.

Goa- �s Psy Trance

Egy m�ra m�r teljesen elk�l�n�lt �gr�l besz�lhet�nk, egyre gyakrabban marad le a megnevez�sb�l a "trance" sz�cska. Egy eg�szen egyedi szubkult�ra �s hangz�s vil�g �p�lt goa-trance k�r�. Egy �ltal�ban kem�nyebb alapra gyakran t�bb egym�st�l k�l�nbz� dallam vil�got �p�tenek fel, egym�ssal t�k�letes harm�ni�val.

Progressive �s Tribal Trance

A megnevez�s nagyj�b�l az ezredfordul�n alakult ki �s a Deep �s a Hard Trance saj�ts�gos kever�k�t jelenti. Egyes trackek kifejezetten hasonl�tanak egyik vagy m�sik m�fajhoz.

A fentiekre azonban kiv�tel n�lk�l elmondhatjuk, hogy a legt�bb esetben 4/4-es alapra �p�tenek, b�r gyakran ny�lnak breakbeat alapokhoz is a szerz�k. A l�bdob mellett gyakorta szerepel, m�g cint�ny�r, konga vagy bongo ritmus, szintetiz�toros alap, valamint egy�b ism�tl�d� kieg�sz�t� effektek. A trackek tartalmaznak minden esetben egy-egy f�motivumot (amely lehet hangs�lyosabb, vagy kev�sb� hangs�lyos) amit a sz�m szerkezet�ben fel�p�tenek, �s/vagy egy�b m�sodlagos mot�vumok is k�s�rhetnek. Egyre gyakrabban jelennek meg teljes vok�lok sz�mban, m�g megalakul�sakor a m�fajban az emberi hang, legfeljebb mint effekt j�tszott szerepet.

Jelenleg a m�fajok k�z�l az els� kett� �rvend a legnagyobb n�pszer�s�gnek, de mivel az elektronikus zene folyton �s dinamikusan v�ltozik ez v�ltozhat, �jabb m�fajok alakulhatnak, vagy s�llyedhetnek az ismeretlens�g hom�ly�ba.

A m�faj legjelent�sebb mai k�pvisel�i rendszerint a DJ-k, akik k�z�l a legismertebbek pl. DJ Ti�sto, Paul van Dyk, ATB, Armin van Buuren, Ferry Corsten, Paul Oakenfold John Digweed, Sasha, Anthony Pappa, Kyau & Albert, Ronski Speed, Markus Schulz. Az els� trance darabok olyan el�ad�k nev�hez f�z�dnek, mint Sven V�th, az Underworld, az Orbital vagy a Jam and Spoon.

HOUSE

A house elektronikus zenei st�lusok gy�jt�neve. Kialakul�sa az 1980-as �vek k�zep�n kezd�d�tt Nagy-Britanni�ban �s az Egyes�lt �llamokban, Chicag�ban. F� jellemz�i k�zt a 4/4-es �tem, melyet legt�bbsz�r dobg�pek seg�ts�g�vel hoznak l�tre, �s bassline tal�lhat�. A bassline k�s�ret szerep�t t�lti be. A hangszereket elektronikus form�ban �ll�tj�k el�.

A diszk�,electro, funk, synthpop �s az R&B st�lus lesz�rmazottja. Tipikus hangszerei a szintetiz�tor, dobg�p, sequencer, sampler. Az els�, kifejezetten house zen�t j�tsz� klub Chichag�ban jelent meg Music Box n�ven. Nagy-Britanni�ban a m�faj fellend�l�se '88 nyar�n indult meg, ezt az esem�nyt az�ta a Szerelem Nyar�nak (Summer Of Love) titul�lj�k. Ez volt az els� olyan rendezv�ny amelyen e st�lusba tartoz� zen�k sz�laltak meg a nagy nyilv�noss�g el�tt. K�s�bb ebb�l a m�fajb�l alakult ki a rave, egy �j st�lus.

Chicago House:

A house zene Chicag�b�l indult �tj�ra. Innen kapta nev�t az els� house zene ir�nyzat a Chicago house. Az els� sz�rakoz�hely a The Warehouse volt, ami nev�t az el�tte rendezett illeg�lis rakt�rbulikr�l kapta. Az els� ismert chicago house DJ Frankie Knuckles volt, aki egy mai fiatals�g �let�t meghat�roz� zenei st�lust ind�tott �tj�ra.

Deep House:

A deep-house egy lass�, monoton m�ly st�lus, sz�l�helye San Francisco volt.

French House:

A french house a '90-es �vek v�g�n deb�t�lt, mely szak�tva az addigi hagyom�nyokkal, a '70-es, '80-as �vek funky �s diszk� elemeit �tv�zte a modern hangz�svil�ggal.

Nev�b�l is �rezhet� kialakul�s�nak helye, legjelent�sebb k�pvisel�jek�nt a Daft Punk egy�ttest eml�thetj�k.

Progressive House:

A progressive-house eredetileg Nagy-Britanni�b�l indult h�d�t� �tj�ra a korai 90-es �vekben az amerikai �s az eur�pai house st�lusok kevered�s�vel, olyan sz�letend� alir�nyzatok mellett, mint az italo house, az experiment�lis techno, vagy az ambient house. Jelenleg a legsikeresebb elektronikus t�nczenei kiadv�nyok e st�lusb�l ker�lnek ki, ha mindenk�ppen c�mk�zni szeretn�nk, b�r ez egyre nagyobb kih�v�st jelent.

L�trej�tt�t sz�mos dolog befoly�solta. Az ir�nyzat a Stress �s a Guerilla lemezkiad�k munk�ss�g�nak, a Leftfield els� sz�mainak (f�leg a Song Of Life-nak), k�l�nb�z� m�v�szeknek, els�sorban a Genesis P-Orridge nev�vel f�mjelzett h�res Throbbing Gristle-nek, vagy az akkori Mixmag szerkeszt�, Dom Phillips �ltal kital�lt �j kifejez�snek k�sz�nhet�en v�lt azz�, amit ma prog. house-nak h�vunk.

A Stress Records, melyet Dave Seaman a Mixmag volt f�szerkeszt�-helyettes�vel, Nick Gordon Brownnal 1990-ben alap�tott, valamint a William Orbit nev�hez f�z�d� Guerilla lemezkiad� nagyban megalapozt�k a st�lus j�v�j�t. E k�t label jelentetett meg legel�sz�r prog. house kiadv�nyokat, majd a kilencvenes �vek k�zep�t�l eg�szen napjainkig els�sorban a Renaissance, a Boxed / Global Underground �s John Digweed saj�t label-je, a Bedrock b�b�skodott e st�lus felett. A legsikeresebb �s legjobban �sszehozott kiadv�nyok e kiad�k sz�rnyai alatt j�ttek l�tre, kezdve a Sasha �s John Digweed �ltal jegyzett �r�k Renaissance-The Mix Collection-t�l, a nagyszer� Bedrock mixeken �t, eg�szen a Global Underground cd-mix sorozat sz�mos �r�k�rv�ny� klasszikus�ig. Ha mix-sorozatr�l besz�l�nk, meg kell eml�ten�nk a Kinetic Records dj-mix sorozat�t a Tranceport-ot is, illetve a szint�n sz�nvonalas ausztr�l Balance-t, melyek sz�mos remek el�ad�t �s mag�t a t�rgyalt st�lust is seg�tettek megismertetni a vil�ggal.

Az �j hangz�st id�vel a klubok is elkezdt�k k�zvet�teni, a legels�k k�z�tt eml�thetj�k a liverpooli Alderaant, a leedsi Uniont �s a londoni Elements-et. 1992-ben, az els� szuperklub, a Renaissance megnyitotta kapuit a kis b�ny�szv�rosban, Mansfield-ben, �s dj-i, els�sorban Sasha �s az akkor m�g ismeretlen John Digweed l�k�st adtak a hangz�snak �s elind�tott�k vil�gk�r�li �tj�n.

Az angol-sz�sz eredet� st�lusir�nyzat Amerik�ban hossz� id�n �t underground maradt, eg�szen addig, m�g a kilencvenes �vek m�sodik fel�ben Sasha & Digweed rezidenci�t nem kapott a New York-i szuperklubban, a Twilo-ban. Ennek k�sz�nhet�, hogy ez a st�lus is meghonosodott a tengerent�lon. Hi�ba Eur�pai mivolta, az amerikai BT, els� 1995-ben IMA c�mmel megjelen� albuma m�rf�ldk�nek sz�m�tott �s etalonn� v�lt, azonban sokan elkezdt�k m�solni. Ahogy az �reg kontinensen, �gy az eg�sz vil�gon egyre nagyobb r�tegeket h�d�tott meg a progressive-house (ekkort�jt epic house n�vvel is jel�lt�k), olyan nagynev� el�ad�k k�stoltak bele kisebb-nagyobb m�rt�kben, mint a nagy �regnek sz�m�t� Danny Tenaglia, Paul Oakenfold, a Deep Dish du�, illetve sokan m�sok. Mindenki prog.-ot akart k�sz�teni, s ez a folyamat eg�szen od�ig fajult, hogy a szc�na �tlettelens�gbe fulladt. Term�szetesen sz�psz�mmal akadtak olyan el�ad�k is -mint a Hybrid, Quivver, Rabbit In The Moon illetve Fluke-, akik teljesen eredeti alkot�sokkal lept�k meg az elektronikus zenei vil�got, �s a rengeteg szem�ttel el�rasztott piacot. Ennek ellen�re a t�m�rdeknyi k�tes �rt�k�, sablonos produkci� megjelen�se miatt a st�lus unalmass� v�lt �s ezzel a momentummal maga m�g�tt tudhatta els� t�nd�kl�s�t. A v�ltoz�s �nmag��rt ki�ltott.

Kezdetben a zene a klasszikus n�gynegyedes house �temre �p�lt, nyakon�ntve m�lys�ggel, dub-hat�s� basszusokkal, �s t�bb melankolikus, �rzelmes elemmel. Akkor, amikor a trance m�r t�l popul�ris �s melodikus lett, az els�t�t�lt �s �talakult -de sokak �ltal temetett- progressive-house tudatosan ellenpontt� kezdett v�lni. Olyan st�lusokkal keveredve, mint a tribal house, mely a hangszerek �s dallamok helyett ink�bb a k�l�nf�le dobokat �s a m�ly, d�nget�, s�t�t ritmusokat r�szes�tette el�nyben, valamint a k�nnyebben em�szthet� funkhouse �s funky techno �j er�t adott a haldokl� szc�n�nak. Persze nemcsak a tribal hat�sok seg�tettek fel�breszteni a prog. house-t teszthalott �llapot�b�l. Sz�mos eklektikus zenei ir�nyzat gyakorolt r� hat�st, s az ezredfordul� k�rny�k�n olyan fiatal tehets�gek jelentek meg az elektronikus zenei palett�n, mint a Lexicon Avenue, valamint John Creamer & Stephane K, akik a lemezek p�rget�se helyett saj�t, egyedi hangv�tel� alkot�saikkal h�vt�k fel magukra a figyelmet. Ekkora a lemezlovasok egy �j gener�ci�ja is „felcseperedett”, olyan m�ra m�r sz�les k�rben ismert el�ad�k, mint Anthony Pappa, Sander Kleinenberg, Sandra Collins vagy nem utols� sorban Danny Howells.

A st�lusok kevered�se j�l m�k�d�tt, de p�r �ven bel�l �jra sablonoss� v�lt, a k�z�ns�g sem volt m�r vev� a dar�l�sra. A s�t�t, monoton ritmusok unalmass� tett�k a kritikusok �ltal m�r egy�bk�nt is le�rt, de vil�gszerte k�zkedvelt elektronikus t�nczenei ir�nyzatot �s hallani lehetett olyan h�reket is, miszerint az �tt�r�nek sz�m�t� Global Underground v�gleg cs�dbe megy a k�t tulajdonos f�ny�z� �letm�dja miatt. Szerencs�re pozit�v fordulatot vettek a dolgok �s mind az ir�nyzat mind a GU �j er�re lelt. A prog. house az akkort�jt f�nykor�t �l� st�lust�l, nu school breakz-t�l kapott v�rfriss�t�st. Sz�mos remek kiadv�ny l�tott napvil�got, de a t�rt �temekkel t�rt�n� f�zi� nem tartott sok�ig, csup�n csak felkavarta az �ll�vizet.

2004-2005 k�r�l a retrohull�mnak k�sz�nhet�en l�pett be a k�pbe az ugyancsak eltemetett electro, majd a minimal, s az ut�bbi id�ben meglep� m�don valami �j kezdett kibontakozni e h�rom st�lus h�zass�g�b�l. Az electro tekerg�, g�pi �temei �s a minimal nyugodt, letisztult hangz�sa egy teljesen �j el�remutat� ir�nyt adott a m�r t�bbsz�r eltemetett, de m�g mindig oly n�pszer� progressive-house vil�gnak.

Manaps�g az �j hangz�s miatt az ir�nyzat n�pszer�bb, mint valaha, de az egykori underground el�zletiesedett, kommersz mivolt�t m�r senki sem tagadhatja.

Tech House:

A tech house (ejtsd: "tekkhauz") (vagy ritk�bban tekhouse-k�nt �rva) m�faj Benny Benassi 2003-as Satisfaction c�m� lemez�nek c�mad� dal�val j�tt l�tre.

Jellemz�i a rendk�v�l "reszel�s" (acides) bassline, �s a 4/4-es dobok egyedis�ge, a vok�l vok�deres (frekvencia m�dos�t�sos) torz�t�sa, amely csak a m�fajt l�trehoz� daln�l figyelhet� meg (m�shol nem akad r� p�lda) tov�bb� a "taps" effektek torz�t�sa (visszaj�tsz�si= reverse effekttel "�tv�zik", az �gy "csattan�ss�" v�lik).

A modern zeneszerkeszt�k (Reason, Fruity Loops, stb.) be�p�tett pluginjeikkel t�mogatj�k ezt a st�lust, �s a m�fajra jellemz� hangsz�n k�nnyen kikeverhet� a programokkal.